1968. november 22-én jelent meg a zenekar nevét viselő, és fehér borítójának köszönhetően The White Album néven ismertté vált Beatles-album, amely sorrendben a '68-as Magical Mystery Tour lemezt követte, és amelyet a '69-ben a Yellow Submarine követett. Az ikonikus stúdióalbumot a jubileum kapcsán sokan ismét tű alá tették, vagy ahogy én is, bekapcsolták valamelyik internetes zenei platformon – de vajon mit jelent(het) a Beatles annak, aki a banda felbomlása után mintegy negyed évszázaddal született, és a '60-as éveket, a Beatles, és a többi nagy legenda történeteit csak utólag ismerhette meg?

John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr történetéről, a Liverpool-ból induló legendáról és a zenetörténelemben (méltóképp) elfoglalt helyükről milliónyi cikk és dokumentumfilm született már, és születik a mai napig, hiszen újabb és újabb generációk nőnek fel a Beatles dalain, előidézve megannyi fiatalban egy olyan nosztalgikus érzést, amely inkább vágyódás, mint valódi nosztalgia.

Miközben dübörög a közösségi médiában a kivagyiság és a tökéletesség filterezett álcája, a populáris zenei előadók nagy része tökéletesre vágott videoklipeken keresztül, utólagosan feljavított hangon felénekelt, más által írott dalok segítségével akarnak hitelesek lenni – számomra leginkább eredménytelenül, de persze vannak kivételek is. Ebben a zajban felüdülés visszatekinteni egy olyan korra, amelyet bár feltehetőleg túlidealizálunk, de pont ettől válik igazán magával ragadóvá; a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbe, ahol hiteles és valódi legendák születtek, és akiknek kézzelfogható emlékeit kivágott újságcikkek és bakelitlemezek őrzik leginkább egy dobozba csomagolva a padláson.

A Beatles szövegei, zenéi őszinték és örökérvényűek; a négy liverpooli srác nem tökéletes, de valódi, és ez adja azt az esszenciát, hogy tudunk velük azonosulni. A négy gombafejű barátsága olyan természetes, hogy akár elhihetjük, hogy a zenéjükön keresztül mi is egy kicsit a barátaik vagyunk. Hiszen ki ne akarna sétálni a Penny Lane-en, átszelni az Abbey Road zebráját és ellátogatni a Cavern Club-ba egy Beatles koncertre?

Akármennyit is változik a világ, vele pedig az igények és a trendek, akkorát sosem fog, hogy a Beatles pilléreit jelentő értékek ne legyenek fontosak; a barátság, a szeretet,  a vidámság és a szerelem. Tehát legyünk akárhány évesek, tartozzunk akármelyik generációhoz, a négy liverpooli srác mindig ott vár minket a Penny Lane-en, legyen jó vagy rossz kedvünk – ekkor pedig jussanak eszünkbe Paul szavai: take a sad song and make it better!

Borítókép: Facebook / The Beatles